A karácsonyi készülődésről már született egy outfit poszt, amiben a véleményemet leírtam, de úgy érzem maradt még bennem egy kis társadalom kritika, illetve önkritika. Mesélni szeretnék arról, hogy hol vesztjük el a Karácsony igazi lelki töltését. Ígérem ez az utolsó negatívabb hangvételű poszt idén.
Én idén már két fa díszítésnél is asszisztáltam és konstatálnom kellett, hogy nem jó ez így. Nem hogy hamarabb meghozta volna a kedvem az ünnephez, inkább fásultá tett.
Amióta blogot vezetek sok hullámvölgyet megéltem, hiszen az életem része és nehéz volt megtalálni a helyét mégis. Néha nagyon túlzásba vittem a blogolást és rengeteg élmény elszaladt mellettem, mert posztolni szerettem volna. Ezt látom a mai társadalomban is, mindenki a legelőnyösebb arcát szeretné mutatni, amivel nincs is semmi baj mindaddig, amíg megéli a pillanatot.
Idén úgy döntöttem, hogy karácsony környékén csak azt csinálom, ami nekem örömet okoz és nem a blogért készítek Adventi koszorút, nem kötelező elemként sütök mézeskalácsot.
Tavaly és tavaly előtt is karácsony napján fáradtnak és kicsit üresnek éreztem magam, ugyan a terveim listáján végig pipák voltak, de annyi mindent terveztem, hogy semmit nem tudtam élvezni. Miközben a mézeskalácsot sütöttem már azon járt az eszem, hogy mi a következő pont, amit meg kell valósítani, kutya futtában le kell fotózni. Annyira karácsonyi manóvá váltam, hogy az ünnepem grincse lettem...
Botonddal a munkahelyén, ami egy virágnagykereskedés elkészítettük nagymamámnak az Adventi koszorúját és idén télen jóval többet látogattuk meg őt. Sütöttem süteményeket és még tervezek is, de valahogy könyedebben ment, mert nem támasztottam hatalmas elvárásokat a karácsonnyal szemben.
Cipő: Cipőfalva |
Végre eljutottam odáig, hogy nem az ajándékozás a fontos, nem kell görcsölnöm, hogy mit adok, hanem az a lényeg, hogy mindenki nyugodt, mindenki pihen és a család együtt van.
Ha az elméletem helytálló, akkor idén igazán boldog karácsonyom lesz, ha pedig tévednék, akkor majd elmesélem.
A szettbe nem volt kérdés, hogy az egyik kedvenc szoknyámat szerepeltetem és az is tényszerű volt, hogy egy csillogó felsővel párosítom. Szerintem abszolút telitalálat az ünnepekre a zöld szín és kevésbé sablonos. Jövőre ugye a falevél zöld lesz a Pantone év színe, ami azt jelenti, hogy a zöld minden árnyalata el fogja lepni az üzletek sorait. Én ennek kifejezetten örülök, mert egy mellőzött színről van szó, aminek vannak pompás árnyalatai (jó a fű zöld nekem nem tetszik, de elég nagy skálában teszik a zöld).
A felső egy crop top, ami tökéletesen fest a magas derekú A vonalú szoknyával. Az anyagok fényessége igazán ünnepivé teszi a szettet, akár egy céges buliban is megállná a helyét, de a családi karácsonyra is tökéletes. Háta kivágása és a hasból kivillanó vékony sáv szexissé tesz az amúgy zárt összeállítást.
Az idei karácsonyi ajándékom pedig ez a képsorozat lett, ugyanis nagyon szerettem volna, ha készül pár igazán ünnepi kép, de a legjobb az egészben, hogy Győző Éva készítette, aki nélkül nem lennének a csodás illusztrációk a blogon, amik abszolút egyedivé teszik az oldalt.
SMINK
Alapozó: Estée Lauder Double Wear
Korrektor: Maybelline
Kontúr: Pupa
Pirosító: Pupa Like a doll
Púder: Like a doll
Szemhéjpúder: Essence Metalic
Szemöldök: Pupa
Szemhéjtus: MAC
Szempilla: Revlon
OUTFIT
Felső: Tally Wejil
Szoknya: Ebay
Cipő: Cipőfalva
Karkötő: Anda Design
Fotó és illusztráció: Győző Éva Illusztation
Helyszín: Flower Factory Stúdió