2015. szeptember 28., hétfő

Művészet és a ruha 1.-OUTFIT



Új sorozat indul a blogon az outfitek világában. Szeretnék művészeti alkotások ihlette ruha összeállításokat mutatni Nektek, ezáltal egy két műremeket is még jobban megismerhetünk együtt. Már régóta megfogalmazódott bennem ez z elképzelés, aztán ráakadtam a nagybetűs szoknyára, ami végül ösztönzött arra, hogy belevágjak ebbe az elképzelésbe is. Sok-sok ötlet kavarog a fejemben, de megszületésükhöz mindig kell egy jó bába, egy utolsó lökést adó dolog.













Elmesélem a történetet, ahogy belebotlottam az én új ihletem "szülésznőjére". Barátnőmmel Rékával egy leharcolt nap után, nem költök semmire érzéssel nekivágtunk a Plázának és betértünk egy Secondhand üzletbe, a Hádába. Láttam jó pár szép darabot, aztán unottan lapozgatni kezdtem a szoknyákat, hiszen több szoknyát nem vihetek haza, főleg, hogy itt az ősz és egyszínű felső hiányom  van...






Milló éve vágyok egy igazi zöld ruhára, így azért kiemeltem ezt a szépséget és amikor megláttam a mintáját leesett az állam, mit keres Szinyei Merse Pál festménye ezen. Mutatom Rékának, aki felkiált ez a Majális. Persze aztán leesett nekünk, hogy dehogy az, hanem a virágminta megtévesztésig idézi a legendás magyar festő alkotását. Tehát akárhogy vásárlás stopot hirdettem, már mentem is a próbafülkébe és húztam magamra. :)















Szinyei fantasztikus festményének elemzéséhez én túl kevés vagyok, ITT találtok egy részletes leírást erről a fantasztikus vibráló színekben játszó, impresszió megőrzését és az ifjúság vakmerőségét idéző műről. Mindenesetre a mester addigi színeit felváltotta ebben a művében új vibráló árnyalatok kikeverésével, megálmodásával, ami a szoknyában is ugyanúgy megjelenik. Ellentétek játéka, lakok kibontakozása az elnagyolt ecsetvonásokban, ez a szoknya, míg a festmény csodás realista ábrázolása a piknik hangulatának, mintha csak egy fotográfiát néznénk.


 A szoknya egy midi fazon, ami az A vonalnak köszönhetően enyhén idézi  festmény korának óriási abroncsos szoknyáit, annyiban, hogy ugyanolyan nőies, a csípő kiemelésével operál. 



A színeknél az alap a fűzöld, élénk és vibráló, az  árnyalatok ecset szerű vonássokkal tarkítják a vászon anyagát. A vibráló élénk pink, bordó és pasztell rózsaszín játéka emlékeztet leginkább a legendás festményre. Hihetetlen, hogy a virágminta mennyire komplex és mégsem egyedi, szinte boszorkányosan izgalmas emiatt az összecsengés miatt. 



A harang alakú szoknyák minden nőnek előnyösen állnak, hiszen derékhangsúlyosak és jótékonyan takarják a combokat és a feneket. Én ebben a fazonban érzem igazán nőnek magam, a vádlik pedig még kerekebbnek, izmosabbnak mutatkoznak.

Ez a kép szinte, mint a festményen lévő alakok képe elmosódott. Nyilván abban a korban botrányos lett volna egy kiengedett haj, a pink rúzsról nem is beszélve. Gondoljunk csak Scarlett O'Harára és a pirosítójára, ami Mami szerint nem járja, hiszen egy úrinő nem nyúl ilyesmihez.

Szerencsére változnak a korok, már nem kényszerülünk halcsont és acél fűzőkbe, nagy krinolinok se keretezik alakunk és a loknik, hajtűzések sem kötelező kellékek, viszont nyertünk sminkeket helyettük, hogy a rég elveszett divatok után leheletnyit hangsúlyozhassuk női mivoltunkat.




A kalapot is leakasztottam a szögről, hiszen a festményen a férfiak viselik ezt az elengedhetetlen kiegészítőt, ami a maszkulin jegyek egyik alapvető kelléke volt. Persze a nők is viseltek fejfedőt ekkoriban, de ezek inkább fodros, tollas csinos kis kalapok voltak, mint a ma divatos széles karimájú ükunokáik.


Nem hagyhatom ki a sztoriból, hogy rémes időben fotóztunk, ebben a szélviharban Marie Poppins is simán repülhetett volna az esernyőjével és nem lepődtem volna meg, ha Toto mellettem ér földet. A kalapokról akartam még beszélni, csak kicsit elkalandoztam, nos a kalaptű egy nagyon szuper találmány, amit ma már nem ismerünk, hiszen régen a kontyok lehetővé tették, hogy stabilizáljuk a fejfedőnket egy határozott szúrással. Jelzem nem lehetett rossz az ilyen kis női csecsebecse fegyvernek is adott esetben. Nekem ilyenem sajnos nincs, de serényen látogatom a bolhapiacokat, hátha szert teszek egyre és nem kell folyamatosan harcolnom a kalapomért.



Ezt a lélegzetelállító ChillEarrings nyakéket eddig leginkább csak nézegettem, mert valahogy semmihez sem passzolt igazán, szerintem ehhez a szoknyához rendelte a sors, mert ahogy raktam össze a szettet egyszer csak leesett a helyéről, szóval isteni jelként csatlakozott a képekhez, fényt csempészve a basic fekete felsőre. 



A táska egy régi katonai darab, nem tudom mire használhatták, mindenesetre beleszerettem a formájába és egy kedves úrtól meg is kaptam ajándékba, gondolom lelkendezésem győzhette meg. Jól illik ez a kis retró részlet a fekete felsőhöz és a kerek formákkal kontrasztot alkot.

A hegyesorrú cipellő szögletei erősítik a hatást, a masni pedig visszaköszön a festmény nőalakjainak ruháján. 



 Smink:

Alapozó: Vichy Teint Ideal
Szemöldök: Essence szemöldökformázó
Bronzer: Urban Decay Naked
Szemhéjtus és szemceruza: Pupa kétvégű tus filc
Szempillaspirál: Rimmel uborkás spirálja
Rúzs: Pupa Folyékony matt rúzs


Outfit:

Felső: H&M 
Szoknya: Háda
Cipő: Deichmann
Táska: Retró-antik vásár
Kalap: Ebay
Nyaklánc: ChillEarrings



Hogy tetszik a szett? Titeket is emlékeztet a szoknya a legendás magyar festményre?Melyik a kedvenc festményetek?