2014. február 23., vasárnap

Oda megyünk lakni...Milyen is a Cserpes tejivó?

Nemrégiben Budapesten jártunk és nagy vágyamat teljesítettük, hogy ellátogattunk a Cserpes tejivóba (Honlapja). Pár évvel ezelőtt még mindenki nevetett volna azon, ha valaki azt mondja, hogy egy tejivó lesz a főváros legnagyobb heppje. Ám volt egy ember aki nagyot álmodott és belevágott, hogy létrehozza ezt a számomra nagyon szimpatikus vállalkozást. Minőségre és tradíciókra nagy igény van ma Magyarországon.  Remélem az Amerika majmolás ezzel alább hagy és az egészségesebb étkezdék felé fordulnak a fiatalok. Már nem a sajtburger és a Big Mac a menő kólával, hanem a túrós batyu habos kakaóval és a tejbegríz, valamint a mangalica sonkás szendvics.



Egy szívfájdalmam van, amióta jártam itt, hogy miért is nincs még a vidéki nagy városokban? Alapvetően a gyors étkezdék virágoznak itt Nyíregyházán is, délben sorban állás van a Mekiben és a kávézókban is jól fogy a marlenka.

Mi is a tejivó?
A békebeli időkben egy reggeliző hely volt, persze az uzsonnát is innen szerezték be az emberek. A tejterméke fogyasztása volt a középpontban, de persze ugyanazokat az árucikkeket lehetett megvásárolni és helyben elfogyasztani, amit a pékségekben.

Régi tejivó büfé

A bejárat

Térjünk rá a hely bemutatására, ami szerintem egyszerre modern és mégis egyfajta retró hangulatot közvetít. A legnagyobb kontraszt, hogy a Meki mellett van közvetlenül, elég nagy fricska ez a gyorsétteremnek szerintem, főleg, hogy a tejivó telt házzal működik. A kirakat is nagyon figyelemfelkeltő már a felirataival és az egyszerűségével, a gyerekrajzokat idéző illusztrációival. Nyáron teraszok is megnyílnak, így még hangulatosabbá válik az utcafront, hiszen ki ne szeretne kint étkezni.


Cserpes sajtműhely remekei

Ugye, hogy nem drága?

 Belépve egyből a pultot láthattuk meg és a kígyózó sort, mert itt igen, erre fel kell készülni. Pár perc várakozás bármely napszakban alap lesz, sőt néha az utcán kígyózó sorok is előfordulnak. Mi is vártunk pár percet, míg felszabadult egy asztal, pont a kirakatba ültünk le, így a város életét is figyelemmel tudtuk kísérni. Az étlap nagyon színes, hiszen szendvicsek, saláták, tejes finomságok, körözöttek és krémsajtok nagy választéka is helyet kap itt. Ami a legmeglepőbb volt számomra, hogy nem csillagászati áron tudunk megreggelizni, ugyanis minden egészen emberi pénztárcához van szabva.

A menü lista

A berendezés vidám és mókás, nagyon tetszett a tejesüvegekből készített lámpa had, ami fejünk fölött húzódott. A színes puffok, pedig a lehető legvidámabbá tették a helyet, ami zsongott, de ugyanakkor békés volt. Általában én kapkodva eszem meg az ételeket, ez a mai ember betegsége, itt viszont furcsa módon lassítottam és élveztem az ízeket, az atmoszférát. 


ugye milyen édes?

A mosdó

A mangalica szendvicset választotta Botond habos kakaóval, én az alacsony vérnyomásom miatt csak kávét ittam, de bántam később, hogy egy kakaóra nem neveztem be. Ahogy az övébe belekortyoltam, mintha egy pillanatra a gyerekkoromban találtam volna magam, Tiszadobon, dédnagymamámnál és igazi házi tejből készült kakaómat szürcsölgetve. A tejberizs, amihez évek óta nem volt szerencsém jó választásnak bizonyult és kicsinek tűnő adag teljesen eltelített. Az íze ennek is valahogy krémesebb volt, mint a megszokott, nem okozott csalódást ez a fogás sem. A mangalica szendvicsből is kaptam egy harapást, így elmondhatom, hogy öt csillagos, pedig nem vagyok nagy szendvicses. Egy nagyon hangulatos tíz órait fogyasztottunk el egy remek helyen remek társaságban, hiszen bárotok meglátogatásai is alap ilyen kiruccanások során.

A mi reggelink

Egy dolog, amit nem vettünk és már nagyon-nagyon bánom, az a túró rudi volt. Én nagy Piros pöttyös mániás vagyok, ám nemrég rábukkantam egy fontos momentumra, ez a gyár sincs már magyar kézben. Most nem fogom részletezni erről a véleményem, mert az nem felemelő, hanem elég ingerült lenne. A Cserpes sajtműhely (Sajtműhely honlapja.) viszont minden szinten magyar, így legközelebb feltankolok belőle. Gyerekkorom óta a rudi egyre édesebbé vált és persze egyre több lett benne az adalék, a Cserpes viszont a régi ízt garantálja és mindenféle mű dologtól mentes, ami egy rudira sem érvényes ma, szóval kóstolás nélkül ajánlom, hogy próbáljátok ki.





Mindenkinek nagyon ajánlom, ha Pesten jár térjen be az egyik ilyen étkezdébe, aki meg pesti, az bátran válassza ezt a hamburgeresek helyett. És remélem, hogy nem oda kell menni lakin, ahol tejet kapni, hanem nemsokára a tejivó jelenik meg vidéken is.